Győzött a profizmus
Legnagyobb bánatunkra rögtön az ADRC elleni szép kezdés után "bezsebelt" csapatunk egy vereséget a nagy rivális BSE csapata ellen. Ezt a vereséget könnyedén magyarázhatnánk szakmai szempontból, hiszen ahogy azt Jókay Zoli a múlt héten adott interjúban elmondta: 4- 5 kulcsjátékos jó szereplése kell egy győzelem megszerzéséhez. Ez a jó szereplés most 3 játékosra volt elmondható: Pethő Anitára, Vatai Gabira, és Tormási Orsira. Sajnos az ő akaratuk és teljesítményük kevés volt a végső győzelemhez.
Viszont a szükséges plusz nem tőlünk hiányzott, hanem a BSE-nél volt meg. Az első vesztett játszmát leszámítva elmondható volt, hogy tökéletes profizmussal fosztották meg a VASAS-t a győzelemtől. Ahogy a két csapat elmúlt mérkőzésén a fiatalos lendület és energia győzött, úgy péntek este a profizmus és a rutin.
Szurkolói szempontból is kiemelten kezelt mérkőzésen már a melegítés alatt megkezdődött hangolás. 2 dob és félszáz torok hívta csatába lányainkat, akik az első szettben minden szempontból kiszolgálták a rajongókat. Hangos ének töltötte meg a csarnokot, s lengtek a zászlók, piros-kékbe borítva a lelátót. A fanatikusok lelkesedése az elvesztett szettekben sem lankad, évek óta nem volt ilyen hangulat magyar röplabdamérkőzésen. Az egyszerűbb rigmusokba százak kapcsolódtak be, de nem hiányoztak a többsoros énekek sem a repertoárból. A meccs végjátékának izgalma egyaránt megviselte a szurkolók ideg- és hangszálait is. Az állást megfordítani nem sikerült, azonban a küzdelmes játékot látva és értékelve, rangadó végén az egész tribün tapssal jutalmazta a VASAS játékosait. Sajnos a mérkőzés szomorú (szurkolói) krónikájához tartozik a vereségen túl, hogy fájóan kevés játékos határozott úgy, hogy egy pacsival megköszönje a kitartó bíztatást. S bár természetesen az eredmény okozta bánat, érthetően szerepet játszott ebben, mégis kellemetlenül érintette ez a publikum aktív részét. A jövőben, biztosra veszem, másképpen lesz. Hiszen legközelebb nem győzhet más, csak a VASAS!
Tóth Szabolcs & Szatmári Zsolt
|