Micsoda este volt!

Fantasztikus győzelemmel folytatódott a VASAS kupaszereplése. Az egri kötelező győzelmet most a megint fantasztikusan küzdő Kecskemét legyőzése követte. És nem is akárhogyan...

A PÁLYÁN

Az első szett a tavaly novemberi formát idézte, nem volt kérdés, hogy melyik a jobb csapat. Mindenki remélte, hogy így is folytatódik. Ám ezután következett minden VASAS szurkoló rémálma, az elveszített második és harmadik szett. Hát ez mindenképp olyasvalamire emlékeztetett ami nemrégen itt Kecskeméten már előfordult… De nincsen csüggedés, nem számít más, csak a győzelem. Őrült elszántság látszott (végre!) a lányok arcán, és hatalmas lelkierőről téve tanubizonyságot összekapták magukat.

És 2-2. Eufória a pályán, eufória a lelátón

Az ötödik szett végig VASAS vezetést hozott, és habár a kecskeméti lányok már-már csodával határos mentésekkel probáltak fordítani, a folyamatos bombázás következtében hoztuk a meccset. És végre 2005-ben először méltó ellenfelet vertünk meg.

ÉS A LELÁTÓN

Kedd esti rangadóra 3 tömött autóval érkeztünk –szurkolók-. A már szokásosnak mondható kellékeket felvonultatva foglaltuk el a lelátón vendégek számára fenntartott részt, gyorsan kikerültek a drapik is az ismerős kiszögelésekre. Az első hangok 10 perccel a kezdés előtt szakadtak fel a torkokból, és innentől kezdve nem volt megállás. Amiben csak segített minket a csapat remek első szettes produkciója. Mindenki remélte, hogy így is folytatódik. De nem, oda volt a második és harmadik játszma, bizony elég régen nem sikerül innen felállnunk. Kicsit csüggedtünk is, de egy laza 3 pontos vezetést összeszedtek a lányok a negyedik elején és máris dübörgött tovább a csapat és pici táborunk.

És 2-2. Eufória a pályán, eufória a lelátón

A döntő játszmában jött a varázslat. Újra láthattunk egy csodát Piros-Kékben!

Minden ami ellenünk szólt – sérülés, rossz forma, nehéz idénykezdés - megdőlt, mint a termésétől fejnehéz kalász egy erősebb szellőben. A gárda összeborulva ölelkezik, a fanatikusok a önkívületben ugrálnak. Összecsapódik játékos és szurkoló a tenyere, és az ünneplés nem akar abbamaradni. Ünnepelve a csapatot és a remek győzelmet hazafelé is együtt tartott a csapat és szurkolói.

Gondolatok

Hatalmas lépést tettünk egymás felé úgy érzem. Játékos és szurkoló együtt küzdött ezért a győzelemért most Kecskeméten. Nem lehetett minket megállítani, most nem. És a meccs után baráti kézfogások, és szép arcokon széles mosolyok jelezték ezt. Az egész csapat, Bea, Gabesz, Zsófi, Orsi és mindenekelőtt Tészta – akit már nagyon-nagyon szerettünk volna látni így játszani - boldogan távozott a csarnokból.

És megint, mint annyiszor, kiderült ez a csapat csak magát verheti meg.

Van csapatunk, végre van egy csapatunk, amiért érdemes bárhova utaznunk, mert a VASAS mi vagyunk, mi és a csapatunk!

Két név, két érzés

Dégi Barbi: mindenki Birbirije visszatért! Játszott, ütött, sáncolt meg mindenféle ilyeneket csinált. Végre itt van velünk újra, és reméljük sokáig marad is!

Tóth Szimi: a „mosolykirálynő” sajnos Egerben felejtette egészségét, és ezekben a pillantokban Fehérváron fércelik össze a térdét. Nagyon hiányoljuk mondani sem kell, hiszen junior csapatunk nagy veszteséget könyvelhet vele.

Innen is minél gyorsabb gyógyulást és kitartást kivánunk Neki!