A Vasas női kézilabda csapatának eredményei
| 15 |
10 |
1 |
|
| 1972, 1973, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980, 1981, 1982, 1984, 1985, 1992, 1993 |
1969, 1971, 1974, 1976, 1978, 1979, 1980, 1981, 1982, 1984 |
1982 |
|
| 1978, 1979, 1993, 1994 |
1988 |
1985 |
1995 |
| 1. Sterbinszky Amália |
Sterbinszky Amália |
| 2. Bujdosó Ágota |
Bujdosó Ágota |
| 3. Csikné Horváth Klára |
Csikné Horváth Klára |
| 5. Fleckné Babos Ágnes |
Fleckné Babos Ágnes |
| 6. Gódorné Nagy Marianna |
Gódorné Nagy Marianna |
1926
A kézilabda ősi, nagypályás változatát, a hazena nevű sportágat évtizedek óta űzik Európa országaiban. Magyarországon ebben az évben az MTE kézilabdacsapata politikai okokból, elbocsátja jónéhány játékosát, - és ezzel, akaratlanul bár, de elősegíti az örök világranglista egyik legeredményesebb kézilabdacsapatának a létrejöttét. A Vas- és Fémmunkások Sport Clubja ugyanis befogadja az MTE-ből kizárt játékosokat, megalapítva ezzel számukra a kézilabda szakosztályt.
Ekkor még nem létezik országos bajnokság, léteznek azonban különböző, meghirdetett bajnokságok, melyeken a Vasas (edzőt nem foglalkoztató) hazena csapata is szerepel. A Magyar Atlétikai Szövetség aztán 1928-tól kezdve ír ki nagypályás kézilabda bajnokságot, melyen, természetesen, a mi csapatunk is részt vesz.
Sajnos, az első korszak viszonylag rövidnek bizonyul. Anyagi nehézségek miatt a szakosztály 1931-ben átmenetileg ugyan, de felfüggeszti működését.
1938
Ekkor már 5 éve saját szövetsége van a sportágnak (MKOSZ). A Vasas rendezni tudja sorait, újjáéleszti szakosztályát, és benevezi csapatát (továbbra is edző nélkül) a szövetség által kiírt bajnokságba, ahol lányaink egy évtizeden keresztül szerepelnek. Közben 1942-ben edzője is lesz a csapatnak, a korábban az MTE-ben kézilabdázó Bobrovszky Gábor személyében.
A második korszak legjelesebb dátuma mégsem ez, hanem 1945. Ekkor a Vasas női kézilabda csapata megnyeri az NB II-es bajnokságot, és ezzel feljut az első osztályba!
Sajnos, visszatérnek azonban a szakosztályt ellepő sűrű gondok, így az 1949-ben ismét felfüggeszti a működését.
1956
Bár a Vasasnak továbbra sincs működő kézilabda szakosztálya, mégis ez az egyik legfontosabb évszám a történetünkben. Március 7-én ugyanis megalakul az Angyalföldi Sportiskola.
Ferenczy József edző keze alatt az ASI kézilabdás lányai sorra érik el a szebbnél szebb eredményeket, nyerik a különböző korosztályos bajnokságokat, és az ifi csapat legszívesebben már felnőtt bajnokságban indulna, - erre azonban, ifi csapatként, nem kap engedélyt. S hogy nem kap engedélyt, ezzel gyakorlatilag az Aranykor alapkövei letevődnek.
1960
Bár az ASI kézilabdás lányai ifi csapatként nem indulhatnak felnőtt bajnokságban, megkapják azonban a lehetőséget, hogy egy felnőtt egyesülethez: a Csavargyár vagy a Vasas csapatához csatlakozzanak. Ők választhatnak. S hogy van Isten, vagy Sors, vagy Bármi, ami kedvel minket, ez abból is kiviláglik, hogy ők a Vasast választják.
Ezzel 1960-ban, immár harmadízben, ismét feléled és újjáalakul a Vasas női kézilabda szakosztálya. Ekkor már kispályán zajlik a kézilabda bajnokság. A Vasas csapata, fedélzetén az ASI-ból átvett lányokkal és Ferenczy József edzővel, a Bp. II. osztályban vág neki a küzdelmeknek, ahol azonnal bajnok lesz, így 1961-ben már a Bp. I. osztályban, újabb két éven belül pedig (két bajnoki cím, de csak másodszorra sikeres osztályozó után) már az NB II-ben folytathatja a játékot.
1964
Kétévnyi tartózkodás után a Vasas az NB II-ben is bajnoki címet szerez, és ezzel ismét feljut az első osztályba! Bár ott új csapatunk elsőre nem tud megkapaszkodni (ez egy edzőváltásba is kerül: Cséfay Sándor trenírozza tovább a csapatot), a gyors kiesést újabb NB II-es bajnoki cím követi (az, hogy simán verjük a másodosztályt, nem fejezi ki elég hűen a valóságot), ám másodjára már megkapaszkodni is sikerül az első osztályban, sőt!
1967
A megkapaszkodás nem a legmegfelelőbb kifejezés, a Vasas kézilabda csapata ugyanis újoncként bronzérmes lesz az NB I-ben! Bár ez óriási ünneplésre ad okot, ekkor már a csapat legelvakultabb hívei, szurkolói titokban ennél is szebb álmokat dédelgetnek.
A következő években, egy 6., egy 4. hely, két újabb bronzérem a bajnokságban, 1969-ben pedig az első országos arany a vitrinben: Magyar Népköztársaság Kupa győzelem! Ám, mintha mindez nem lenne elég (utólag kijelenthetjük: tényleg nem az), ezt követően a legmerészebb álmok is valóra válnak, sőt, a valóság még azokon is túltesz.
1972
Ekkor már három éve Fleck Ottó a csapat edzője. Az ő munkájának, és a lányok nagyszerű játékának köszönhetően, az idény végeztével, óriási küzdelemben, a Ferencvárossal azonos pontszámmal, de eggyel (!) jobb gólkülönbséggel BAJNOK a Vasas női kézilabda csapata. Ezzel egyúttal kezdetét veszi Az Aranykor.
Ezután a Vasas - nincs jobb szó - fölébe emelkedik a magyar kézilabdasportnak. 1972-től 1982-ig, zsinórban 11, azaz tizenegy alkalommal lesz bajnok. Az 1972-es, igen szoros, nagy küzdelemben megnyert bajnoki címet jóval fölényesebb győzelmek követik. Csapatunk az elkövetkező években már határozott pontkülönbséggel, sőt, két alkalommal ('77-ben és '81-ben) egyenesen 100%-os teljesítménnyel hódítja el a bajnoki címet. Mindezt nyolc magyar kupagyőzelemmel fűszerezve.
Ezalatt értelemszerűen, állandó résztvevői vagyunk a BEK-nek, ahol Európa is kénytelen megtanulni a Vasas nevet. Csapatunk általában elődöntő-döntő környékén végez, a magyar válogatottak mellett Európa- és világválogatott játékosokat is ad a kézilabda sportnak, majd elkövetkezik 1982, és a Vasas női kézilabda csapat elfoglalja helyét Európa (s talán a világ?) tetején.
1982
Az immár szokásosnak mondható magyar bajnoki cím és kupagyőzelem mellett végre sikerül az, aminek oly sokszor nekifutott már csapatunk, és nem egyszer csak az utolsó lépcsőfokon csúszott el. A Vasas, teltházas csarnokban, tomboló közönség előtt lejátszva a döntő visszavágó mérkőzését, megnyeri a BEK-et.
Jellemző a csapat ekkori erejére, hogy az ugyanebben az évben VB-ezüstérmes magyar válogatottban 10 Vasas játékos szerepel, - ebből 7 többnyire a kezdő 7-ben.
1982 tehát az Aranykor tovább már nem fokozható csúcsa, - s egyben az Aranykor utolsó éve.
A nyolcvanas évek hátralevő részében kiegyenlítettebbé válik a magyar kézilabdamezőny. Köszönhető ez többek közt annak is, hogy az Aranykor játékosai részben visszavonulnak, részben külföldre szerződnek. Bár a Vasas még nyer két bajnoki címet, egy magyar kupát, és játszik még két európai kupadöntőt is ebben az évtizedben, azaz továbbra is meghatározó csapat mind a magyar, mind az európai kézilabdaéletben, az abszolút csúcsra visszakerülni már nem tud.
A kilencvenes évek meg egyenesen kalandregénybe illő történet, - sajnos, nem a legszebb befejezéssel.
A rendszerváltás egyik következményeként ismét fontos szerepet kap Magyarországon a magántulajdon, a magántőke, Kft-k, Rt-k alakulnak országszerte, és az élsport is elkezd átszivárogni állami tulajdonból magánkézbe.
Ennek folyományaként kézilabdacsapatunk is előbb, állami pénz helyett Kft-k által szponzorált, később Kft-k által tulajdonolt csapat lesz. Ez eleinte újabb anyagi lehetőségeket, ezáltal újabb lendületet ad a csapatnak. Eredmény: újabb két bajnoki cím, amit újabb két BEK-döntő követ.
Később azonban visszájára fordul a folyamat: a csapatot támogató Kft-k anyagi lehetőségei beszűkülnek, elolvadnak, így szép lassan elkezd széthullani, elfogyni a csapat. Előbb átlagos középcsapattá válik, majd, az ezredfordulón túllépve, 1931 és 1949 után, ismét a szakosztály létezése kerül veszélybe.
A kétezres évek már, sajnos, a likviditási, fizetési gondok, és a csapat teljes széthullása, elvándorlása jegyében telnek.
Ezzel elérkezünk a ma korszakához, s hogy ne ilyen komor sorokkal kelljen zárni a Vasas női kézilabdacsapatának történetét, azt éppen a Vasas SC-nek köszönhetjük, amely 2004-ben újra saját tulajdonába veszi a kézilabda szakosztályt, és megpróbálja rendezni sorait, nem titkoltan azzal a céllal, hogy nekünk, szurkolóknak még nagyon sok szép élményünk lehessen kézilabdás lányaink játékában, eredményeiben.
Van fény az alagút végén, - egyelőre ezzel zárul szakosztályunk története.
Folyatása következik, - remélhetőleg.
Gustin
